„Szűz Mária szerető rabszolgái nagy áhítattal viseltetnek az Üdvözlégy Mária, vagyis az angyali üdvözlet iránt. Még a buzgóbb hitéletet élők közül is csak kevesen ismerik ennek az imádságnak értékét, érdemét, kiválóságát és szükségességét. Az Isten Anyjának többször meg kellett jelennie nagy és megvilágosodott szenteknek, hogy nekik ezen imádság értékét megmutassa: pl. Szent Domonkosnak, Kapisztrán Szent Jánosnak, Boldog Alanus de Rupe-nak. Ezek könyveket írtak ennek az imádságnak fenségéről és arról, mily hathatós eszköz a lelkek megté-rítésében. Hangosan hirdetik és nyilvánosan tanítják; mivel a világ üdvössége az Üdvözlégy Máriával kezdődött, azért az egyesek üdvössége is ehhez az imához van kötve. Ez az imádság tette azt, hogy a száraz, terméketlen föld az élet gyümölcsét termette, ugyanígy ennek az imádságnak – ha áhítattal végezzük –, azt kell eredményeznie, hogy lelkünkben az Isten igéje kikeljen és az élet gyümölcsét, Jézus Krisztust teremje. Az Üdvözlégy Mária mennyei harmat, mely a földet, vagyis lelkünket öntözi, hogy az idejében gyümölcsöt hozzon…
A tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik egyenként a kiválasztottság jeleit viselik lelkükön, szeretik, ízlelik és szívesen imádkozzák az Üdvözlégy Máriát és annál jobban szeretik ezt az imát, minél inkább egyesültek Istennel…
Ó, ti választott lelkek, Jézus és Szűz Mária rabszolgái, tudjátok meg, hogy az Üdvözlégy Mária a Miatyánk után a legszebb imádság. Ez a legtökéletesebb hódoló köszöntés, melyet Szűz Máriának mondhattok, mert ezzel a hódoló köszöntéssel üdvözölte Őt a Legfölségesebb az arkangyal által, hogy szívét megnyerje. Ez a titokzatos bájjal teli kö-szöntés annyira megnyerte szívét, hogy mélységes alázatossága ellenére is beleegyezett az Ige megtestesülésébe. Ezzel a hódoló köszöntéssel ti is feltétlenül megnyeritek szívét, ha azt illően mondjátok.”
(Grignon Szt. Lajos Mária: A tökéletes Mária-tisztelet, 1944.)
